Kómás fejjel ébredtem, először azt hittem csillámpónikkal lovagolok a naplementében, de sajnos nem.Ránéztem a naptárra, szombat van! Végre valami jó is történhetett velem.Ránéztem a barátnőim ágyára, ők már réges-rég felkeltek..lehet hogy lent vannak már rég a nappaliban? Én is lenézek, majd felöltözöm ha mondják, én egész nap csak így fogok lenni pizsibe.Kimásztam az ágyamból és lekúsztam a lépcsőkön, nagy zavarra lettem figyelmes..Liliék veszekedtek.
-De nem érted? Az nem fog neki tetszeni!
-De fog, és hagyd majd én megcsinálom.Ha te csinálod abból nem sül ki semmi sem.
Szakítottam meg a veszekedést...
-Hé lányok,miért veszekedtek?
-Ja..ő...semmi!
-Mi? Veszekedni, rossz a füled Abby!
-De nem! Tisztán és érthetően hallottam hogy veszekedtek valamin! Csak azt nem tudom hogy min..elmagyaráznátok?
-De mondom, hogy nem veszekedtünk szimplán csak furcsán normálisak voltunk.
-Aha..persze, persze! Tudjátok mit? Akkor ne mondjatok el semmi sem!
Azzal felszaladtam a szobámba, és visszabújtam az ágyba.A paplan alatt, csak azon járt az eszem hogy miért és min veszekedhettek ezek..nekem sose mondanak el semmit sem.DE én sem fogok mostantól semmit, titkolózós leszek! Ez az! Ma elmegyek vásárolgatni, ugyanis rám fér egy kis kiruccanás! Majd még egy picit visszaaludtam, és utána felkeltem.Kimentem a fürdőszobába,megfésülködtem és a szokásos rutinok.Utána jöhetett az öltözködés, a pólóm a kedvenc játékomról szólt, a gatyám pedig a kedvenc gatyámról.Amit már rég felakartam volna venni,csak az idő nem engedte.A cipőm pedig a kedvenc kék cipőm.Majd lementem a konyhába, és elkezdtem enni a maradék csokis palacsintát.Liliék a nappaliba ültek szótlanul..miután megettem a csokis palacsintát, fogtam és az ajtónak vetettem irányomat, a kezembe már a táska csak egy valami fogott vissza..:Liliék.-Hát te hova mész?
-Ja hova?
-Ó, bezzeg én mondjam el nektek hogy hova megyek.Ha én kérdezek tőletek valami..annak nuku válasz.De én válaszoljak mi?
-Meglepetés lett volna..de mindegy!
-Hát ja!
-Lili, te csak ne ,,ja'' mondj. Hanem valami mást is, ebből látszik hogy hazudtok. Nekem sose kell elmondani semmit sem.Akkor én miért mondjak? Ó, hogy meglepetés lett volna.Ezer bocs!
-Most viccen kívül hova mész?
-Vásárolni!
-Veled mehetünk?
-Minek? Hogy tovább hazudjatok?
-Nem! Nem hazudunk! Csinálni akartunk neked egy meglepetést a ...születésnapodra...
Rájuk néztem komoly szemmel, szememből a könny kicsordult.Nem hittem volna, hogy ezt tervezgetik..
-H..h..hogy mi?
-Igen..azért veszekedtünk ,,reggel'' mert, készíteni akartunk neked valamit születésnapodra.És Enynek, ez nem tetszett...amit én ajánlottam.
-Gyertek ide!
Majd megöleltem őket, szorosan.Annyira, hogy levegő sem volt bennük.
-Eljöttök velem?
-IGEN!!
Akkor öltözzetek, így nem jöhettek!
-Igyekszünk,várj meg!
-Jó!
Azzal felrohantak a szobámba...mire lejöttek, csak annyit vettem észre hogy az én gatyámban illetve a pólómban ragyognak lefele.Én csak röhögtem, mire ők csak néztek mintha én egy idegbeteg lennék.Felvették a táskájukat, elköszöntem anyutól majd,kimentünk.Nagyon meleg volt, azt hittem hogy nyár van, mert olyan forróság volt.Jók voltak az ízlelőim, hogy így öltöztem.Szerencsére, Liliék is jól öltöztek nem fognak leizzadni/megfagyni.Az vicces lenne, ha egy kőszobor lenne belőlük.(Haha elröhögtem magam.). Elértük a butikot, amiben egy olcsó cipőt árultak.Egyből kiszemeltem magamra, de már Lili hamarabb..káromkodtam is ezért, de nem gond van nekem sokkal jobb cipőim.Bementünk, majd megvettük Lilinek a cipőt majd, mentünk további butikokba.Rátaláltunk egy nagyon értékes gyűrűre..
-Hé, ez az enyém lesz!
-Csak nyugodtan.
Majd bementünk, itt minden olyan értékes,menő,és drága.Hálaistennek, a gyűrű amit kiszemeltem, nem volt annyira drága, mint amennyi a többi. Elvettem, majd odamentem az árushoz.
-Jó napot! Ezt a gyűrűt szeretném megvenni!
-Rendben!
Míg nem figyeltünk, véletlenül Amberrel is összefutottunk ugyan abban a boltban.Csak annyit vettem észre, hogy Lili háta mögött okoskodik.Nem törődtem vele, hisz lehet hogy csak valamit csinál.
-Köszönöm szépen! Viszlát!
-Köszönjük a vásárlást!
Mentünk volna ki, de az ellenőrző ami ellenőrzi azt hogy loptál-e valamit vagy sem, besípolt.Azt hittük hogy ez csak tréfa, de sajnos nem.Lili hátizsákjába bele volt dugva egy értékes nyaklánc.Hogy ki rakhatta bele, azt nem tudjuk de nekem egy sejtésem biztos hogy volt.
-Mit képzelnek? Innét nem fognak lopni, azonnal hívom a rendőrséget!
-Lili!! Mit csináltál?
-De hát, nem én voltam!!
-Én tudom ki volt...
-Ki?-vágták rá egyszerre
-Amber, mikor nem figyelt Lili valamit csempészett a hátizsákjánál.
-A kis mocsok, és még én voltam neki a ,,barátnője''.
Mire kiakartunk lépni a boltból, már elvolt kerítve minden.A rendőrkocsik sorba álltak..azt hittem hogy ez csak egy rémálom..de nem sajnos.Bilincsbe zártak minket, majd beültettek a rendőrkocsiba.Egyenest, a rendőrségre vittek minket, a szüleinket majd értesíteni fogják, legeslegjobban Lili szüleit.Bementünk, minden jéghideg volt, azt hittem itt legalább fűtenek! Majd bevezettek minket egy cellába..azt hittem ott süllyedek el...én mint rabló!..és börtönben? Úristen...ezt nem hiszem el, remélem minél-előbb ki jutok innét!
-Hölgyeim, mit képzelnek magukról? Egy értékes nyakláncot ellopnak?
-DE NEM MINK VOLTUNK, ÉRTSÉK MÁR MEG! FELESLEGESEN ZÁRTAK BE MINKET, EGY BIZONYOS OSZTÁLYTÁRSUNK A BŰNÖS A NEVE: AMBER!
-Csigavér! Nyugodjon le hölgyem, ne mást hibáztasson!
-DE, DE.NE IDEGESÍTSEN TOVÁBB, MERT FELNYERGELEM DE ÚGY HOGY AZT MEGEMLEGETI!
-Lányok, ennek adjatok valami nyugtató míg össze nem ver valakit!
-MÉG HOGY ÉN VEREK ÖSSZE VALAKIT? MAGA TART MINKET ITT FELESLEGESEN!
Erre már nem válaszolt a nyugidoki, mert már rég elment.Úgy felképeltem volna, hogy elrepül Olaszországig, annyira mérges voltam, hogy dühöngni akartam.Mindenkit megakartam volna verni, de sajnos nem tudtam..egyszerűen nem voltam erőm! Hagyjanak engem békén, miért tartanak itt minket? Nem tehetünk semmiről sem...Míg itt idegeskedtem, hallottam hogy az egyik rendőr beszélget a másikkal.
-Figyeljen, még valakit hozzájuk kell raknunk! Még egy bűntett van.
-Akkor, ne itt álljon.Tessék azt a leányt berakni hozzájuk.
Felerősödtem, azt gondoltam hogy elkapták Amber-t...és igazam is lett! A kezeslábasban vitt Amber-t itt hozták be.
-NA MIT MONDTAM! NEM MINK VAGYUNK A HIBÁSOK, HANEM Ő!
-Nyugodjon meg!
-Most örülsz, te liba? Itt vagyok veletek!
-Igen, túlságosan is örülök.Mert itt van az igazi rabló!
-Kussolj már!
-Még hogy én kussoljak?
Azzal nekimentem, letaszítottam a földre, földig téptem a haját, pofozgattam.Addig vertem, míg tiszta kék-zöld volt lett! Mikor felálltam, akkor vettem észre..hogy...mindenki ott állt körülöttem, ráadásul Lys is. Gondolhatjátok mennyire cikisnek éreztem magamat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése