-Jó napot! Szeretném, ha a _____ utcába kijönnének! Súlyosan...megsérült az anyukám, és hamar kellene kivenni belőle a ...kést....
-Ne aggódjon hölgyem, azonnal indulunk ahogy csak tudunk!
Majd letettem...nagyon aggódtam hogy anyut lekéselték...gyorsan visszaszaladtam anyuhoz, hogy megnézzem minden rendben-e.Még mindig ott feküdt eszméletlenül nem tudom mit tegyek..jöjjenek már azok a mentősök is![...]. Végre, megjöttek! El sem hiszem..ennyi időt hogy tudnak elszórakozni? Miközben...egy tényleg nagyon súlyos embert kéne meggyógyítaniuk..erre késnek.
-Hol voltak ilyen sokáig? Nem látják, hogy az anyám súlyosan nincsen elméleténél? A hasába a kés..igyekezzenek már!
-Azonnal hölgyem, csak nem egyszerű ...tudja honnét jövünk? Nagyon messze van a két város egymástól..
-Engem az nem érdekel, milyen messze van a két város! Csak az, hogy minél-előbb vigyék be anyukámat!
Erre a szóra, már csak szaladtak a mentősök..felpakolták anyukámat és indultak is! Én most otthon maradtam, felügyelni..meg összetakarítani. Míg takarítottam..elgondolkoztam azon, mi lesz ha egyedül maradok?..Á ez úgy sem történhet meg ,,remélem''.
*Ring-Ring*
Csengettek..hm, vajon ki lehet az?!
-Ki az?
-Egy ismerős személy?!
Kinyitottam az ajtót..nagyon meglepetten álltam az ajtó előtt..Eny volt az! Megöleltem..
-Hát te? Olyan rég nem láttalak..el vagy veszve, mit csinálsz otthon?
-Muszáj vagyok neked ezt elmondani...nem bírom tovább! Menjünk beljebb.
Bementünk..látszott rajta a feszültség, az idegesség.
-Na mesélj, hallgatlak! Utána én is szeretnék mondani valamit..
-Anyud hol van?
-Épp róla akartam beszélni..de először is mondd te!
-Hát...Arminról van szó! Nem is tudom..naponta...elkerül engem. Egyszerűen nem értem mi baja van velem! Tök jó párosok voltunk erre tessék minden romokba hever...
Pityegett szegény..nem bírtam tovább, fogtam és csak öleltem öleltem, ő pedig csak sírt és sírt.
-És te mit akartál mondani?-kérdezte pityeregve..közbe szipogva.
-Emlékszel, hogy az iskolánkba van egy kiállhatatlan lány?
-Igen emlékszem..azt hiszem Amber a neve!
-Pontosan..na ezt figyeld...
*Ekkor megcsörrent a vezetékes telefon*
-Aj..ez is most tud csörrenni...
*Beleordítottam a telefonba*
-Mi van már?
-Elnézést a zavarásért kisasszony maga Abby Schwarz?
-Igen, én vagyok..tessék!
-Az anyukájáról lenne szó...sajnos..meghalt, már a mentőkocsiba.Őszinte részvételünk...nagyon saj.....
Ekkor..gyorsan lecsaptam a vezetékes telefont, majd odaszaladtam Enyhez. Átöleltem, nagyon sírtam..ő se értette miért bújtam úgy hozzá, ezért ő is elkezdett sírni..
-Mi a baj Abby?
-A..a..a..AZ ANYÁM MEGHALT!
-H..h..hogy mi? Mi történt? Meséld el, most azonnal!
-El is akartam..ha nem csörrent volna meg a telefon!..Na akkor..az egész úgy történt, hogy jöttem volna hazafele, csak az iskola előtt megvártam Lys-t.És akkor már ténylegesen is elültem a hátsómat, így elkezdtem sétálgatni hazafele...és utánam sietett Lys. Azért késett mert nekem hozott virágot, még egy picit beszélgettünk majd utána hazajöttem, és láttam hogy az ajtónk tárva nyitva, majd felmentem anyuék szobájába és ott feküdt eszméletlenül..körülötte tiszta vér! És ekkor hívtam ki a mentősöket, majd elvitték és ekkor jöttél TE!
-Nagyon sajnálom Abby! Ne aggódj, rám mindig számíthatsz ezeken a nehéz napokon! Lassan...karácsony..és..majd megtartod velünk jó?!
-Köszönöm, hogy befogadtok! - öleltem meg, mert éreztem hogy ő a legeslegjobb barátnőm! Ilyet még senki se találhatott, nagyon szeretem.
-Ugyan..neked bármit, hisz testvéremnek hiszlek!
Majd tovább beszélgettünk, öleltük egymást..s közbe belőlem a könnyek folytak ki..nem bírtam belegondolni hogy anyu itt hagyott engem..örökre..és...nem lesz kivel veszekednem!
-Figyelj..nem-nem aludnál itt velem?
-De szívesen! Úgyis itt akartam amúgy is..csak még nem volt alkalmam megkérdeznem téged..
-Hát ez szuper! Hoztál át pizsamát?
-Nem..de hozok át!
Azzal felállt a kanapéról, majd átment hogy áthozza a pizsamáját..míg vártam, kopogtattak az ajtón..nem várt pillanatra Lys állt az ajtó előtt.
-Szia, csak azt akartam megkérdezni hogy anyud jól van?
Sírás tört ki belőlem..hozzábújtam és sírtam.
-Hé,hé mi a baj? Történt valami rossz?
-I..igen, anyukám sajnos itt hagyott..-Ezt mégis hogy érted? Hogy hagyott itt?
-Meghalt...
-Úristen..őszinte részvétem Abby! Szeretlek...
Megcsókolt..
-Nagyon sajnálom, ezt az egészet, van akivel töltheted az éjszakát vagy inkább maradjak itt?
-Ne hagyjad csak, itt lesz velem Eny!
-Akkor jó, nyugodtabb vagyok. Viszont én most megyek, mert este van és holnap nagy nap lesz minden! - mosolyogott.
-Szia szeretlek nagyon!
-Szia!
Majd megint megcsókolt..de ez már finomabb volt. Az előbbi vadabb volt, de nagyon szeretem! Addig gondolkoztam, míg lefagytam..persze ő már elballagott majd csak úgy láttam meg hogy a meglepődött Eny odaszegeződve állt a padlón.
-Veled meg mi a frász történt?
-Ja..ja, ő..semmi!
-Ne hazudj, biztos történt valami! Itt volt Lys mi?
-Hát igen..eltaláltad.
-És? Elmondtad neki, hogy anyukád meghalt?
-Igen el,és azt mondta hogy majd vigasztalni fog, de mondtam neki hogy te már itt vagy velem, és nem kell 2 vigasztaló társ.ÉS egyből meg is értette!
-Akkor rendben! Szerintem, együnk meg pár palacsintát...úgyis az kedvencem! Meg szerintem neked is nemde?!
-De palacsinta forever!
Nevettünk, majd beballagtunk a konyhába...megettünk vagy 10-15 palacsintát..sőt lehet több is, mint a felfújódott labda..olyasmi lehettünk..
-Menjünk fel a szobámba!
-Szerintem is menjünk, így teleevés után már ideje egy jó kis beszélgetésnek, majd egy jókora szundikálás.
-Bolond!
Majd felsétáltunk a szobámba...leültünk, Eny a földre, én az ágyra hason támaszkodva.
-És..mióta megy ez Arminnal?
-Hát..már egyszer mondtam neked, nagyon figyeltél! Egyébként vagy 2 hete..nem is tudom már, annyira elszomorított..
-Figyelj, holnap segíteni fogok nektek jó?
-Ó,Abby! Nagyon szeretlek téged, mindig segítesz rajtam!
-Jaj, ezért vannak a jó barátok!
Megöleltük egymást, majd szépen elaludtunk.
Péntek reggel:Kómás fejjel keltem fel..megnéztem a naptárt..PÉNTEK.Hurrá, van valami jó ebbe a napban is. Ránéztem Eny-re, úgy aludt mint a mézes mackó. Felültem az ágyamból..de úgy visszafeküdtem volna...de sajnos nem lehetett.
-Eny, ébredj.Mennünk kell iskolába, egy jó hír.PÉNTEK VAN.
-Mi, hol? Palacsinta?
-Hülye...ébresztő!
-Jól van már he na!
Majd felpattant az ágyból..mind a ketten egyszerre mentünk be a fürdőszobába...megcsináltuk a szokásost..majd kijöttünk, nagy nehezen és adtam neki újból pár ruhát! Az én ruhaöltözékem valahogy így nézhetett ki..
Egy Miki egeres póló, majd egy hosszú fekete nadrág, és a szokásos csizma. Enynek, egy kicsit durvábbat adtam, mivel ma fogom őket összehozni, hogy ne veszekedjenek mindig..mert ez tényleg nem frankó! Csak Eny-t teszi tönkre..és azt sem értem hogy miért..Eny, mint ahogy mondtam, egy kicsit durvább ruházatot kapott. Ahogy felöltöztünk, egymásra néztünk majd kacsintottunk.Hogy igenis, jól nézel ki. Majd azután leballagtunk, és leültünk a konyhába én elővettem a palacsintát vettem egy tányért, ráraktam vagy 1-2 szeletet, de jó nagyot.Majd leültem, ezt csinálta Eny is! Miután megettük, felöltöztünk és már indultunk is a suliba..nagyon megfagytunk mikor kiértünk a házból..én már jégkockává fagytam..de Eny csak röhögött.Az iskola előtt: Végre megérkeztünk..nagyon megfagytam,még az orromból a nátha is visszaszaladt...Eny az csak végig röhögte az utat mint egy retardált fóka..csak csapkodott és csapkodott..de neki ez jól esett..hát akkor röhögjön, nem érdekelt legalább nem gondol Arminra..aki teljesen elszomorította és elvett tőle mindent..
-Hallod, még ma..bemegyünk?
-Hát menjünk, de én nagyon megvagyok fagyva..szóval én mint egy pingvin fogok bemenni..
Röhögött, majd kisegített annyival hogy fogta a kezem és bevezetett a suliba.Ott már mindjárt másabb volt, meleg és puhaság járta át a testem..nem vettem észre, és véletlenül egy új lányba buktunk bele..haja lilás volt..láttam már a véréből sőt..a tekintélyéből hogy rossz oldalról jött..megállt előttem és köszönt.
-Szia! A nevem Lili. Még most érkeztem, és kéne valaki aki körbe vezetne, ugyanis, ide fogok én is járni!
-Szia! Az én nevem Abby! És köszöntelek itt, nemrég érkeztem én is pár hete, melyik osztályba fogsz járni?
-Hát a 10 c-be.
-Ó..akkor osztálytársak leszünk! Találkoztál már a d.ö.k elnökkel?
-Igen, már a papírokat is elintézte, már csak a körbevezetés kell!
-Hát jó, gyere! Csak előtte iszok egy kicsit. Mert szomjas vagyok nagyon!
-Nyugodtan!
-Ó..várj fogd már meg az üvegemet..
Odaadtam neki az üveget,míg én kikerestem amit kerestem...
-Á...most beletudom rakni!-suttogta magába Lili..
Majd míg én nem láttam, gyorsan belerakott egy bogyót, vagy mit!
-Á, hát itt van! Köszi, hogy megfogtad!
-Ugyan már! Szívesen tettem!-röhögött gúnyos arccal.
Kortyolgattam párat..majd éreztem, hogy minden elsötétült, és hogy a torkom szinte kapart fájt..fájt a fejem, a gyomrom.Nem tudtam mi történt..csak azt éreztem hogy elszédültem, bevertem a fejem, majd nem emlékeztem semmire sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése